Happy Halloween!

Végre elkészült a nagy mű!

Sajnos a fotózás, ami megkoronázta volna művemet, csak a szobában történt. Pedig kinéztem a közeli parkban egy nagyon szép kis helyet, fákkal, szép őszi avarral, de olyan vacakul vagyok az antibiotikumtól, hogy jobb nekem most bizonyos helység közelében maradni.

Újból rájöttem, hogy a gépem még véletlenül sem tudja olyan minőségben megörökíteni a látványt, mint amit én látok, a képszerkesztővel pedig csodát csak egy bizonyos szintig lehet tenni.

No de, íme Estel (Dragon Doll Ying Ying) mint szépséges boszi!

 

 

 

 

 

 

 

 

Hajpánt

Ma vettünk egy hajpántkészletet, amiből sajnos csak kettő használható, a maradék három túl gyenge, nem képes lánykám fufruját a helyén tartani. Miközben mérgesen hajlítgattam őket, felmerült bennem, hogy talán kezdhetnék valamit velük (mint minden kidobásra váró dologgal).

 

Végül hajpánt maradt, csak kisebb méretben Estelnek átalakítva. A melegítéssel akadt egy kis gondom, mert a láng feletti csak pontokban melegíti fel a műanyagot, s feketére égeti, a sütőben pedig az alja odaolvad a tepsihez (inkább ne beszéljünk róla, hogy ezt honnan tudom…khm).

Ami valóban használható volt az a forróvizes melegítés, úgy, hogy belelógattam a hajpántot, így minden oldalról egyformán kapta a hőt.

Egyszóval, így készítettem;

1. Vettem egy nagyméretű, színes gémkapcsot. Kiegyenesítettem, majd, mint egy hajpántot Estel fejére méreteztem.
 

 

 

 

 

 

2. Ehhez a „sablonhoz” méretezve hajlítottam meg a hajpántot. Egy másik, kisebb méretű fém gémkapcsot felhasználva rögzítettem a kívánt méretet.

 

 

3. Felforraltam a vizet, majd húsfogóval (nincs egyetlen valódi szerszámom se, azzal dologozom amivel tudok) belelógattam az összekötözött hajpántot a forrásban lévő vízbe. Alig fél percig volt benne.

Melegen még lehet rajta igazgatni.

 

4. Hagytam kihűlni, majd levettem a drótot róla és olló (nem a legjobb megoldás az ollóra nézve) segítségével a megfelelő hosszúságúra vágtam.

 

 

5. A levágott végeket egy durva felületű, fém körömreszelővel átdörzsöltem, hogy ne karcoljanak.

 

 

Tipp

Ha valaki kiakarja ezt próbálni, vékony, hajlékony hajpántot vegyen és lehetőleg olyat, amelynek a belső felén nincsenek fogacskák, mert az olyan hajpánt nem fekszik annyira szépen rá a baba fejére, s a hajában is látszanak a fogacskák okozta a csíkok.

 

Találos kérdés XD

Na, mire készülünk Estellel?!

 

Legging próba

Sok mindent gondoltam a varrás tudásomról, melyek főleg a kudarcról szóltak, de be kell látnom, hogy nagy utat tettem meg ezen a téren és magamhoz képest sokat fejlődtem. Ennek egyik bizonyítéka eme két legging nadrág  (vagy inkább cica naci?).
Van egy harmadik is, egy rózsaszín, de arról nincs képem, mert az volt a próbadarab.

A fő problémám eleinte a szabásminta volt, de az egyetlen, gyári csőnadrágról vett minta alapján sikerül egy jót kidolgozni. A követező problémám a varrás volt. Hogyan kell összevarrni egy nadrágot, mármint hol kezdjem …

Az Internet, főleg a YouTube továbbra is jóbarátom, így találtam egy tutorialt, amelyet követve, megtanultam az összevarrás menetét.

Ezt minden kezdőnek ajánlani tudom; 

YouTube: How to make doll outfit 7 tight pants

 

 

 

 

A fekete legging, rugalmas, kissé fényes, vastag leggingből van, a szürke pedig egy rossz téli gyermekharisnyából.

(Jó a gyerek a háznál! XD)

Tüll szoknya, avagy SOHA TÖBBET

Komolyan! Soha, de soha többet nem fogok tüll szoknyát varrni, legalábbis a következő tutorial alapján. Egyáltalán nem volt egyszerű elkészíteni, a tüllel dolgozni pedig egy rémálom, mert folyton összeakadnak a rétegek a legkisebb fuvallatra is.

http://www.cottonandcurls.com/2012/12/diy-tulle-skirt-tutorial/

Olyan lett, amilyen, mit bánom én! Örülök, hogy túl vagyok rajta!

 

 

Ha legközelebb önkínzásra adom a fejem, varrok egy másik tüll szoknyát.

Próba varrás (felső ruházat)

Az utóbbi időben valami csoda folytán volt még este hozzá erőm és kedvem, hogy varrjak. Miután sikerült legging nadrágot varrnom, amiről azt hittem soha az életben nem leszek rá képes, visszatért a kedvem, hogy újabb határokat feszegessek. Ez a határ pedig most a felső volt. Engem is meglepett az eredmény, mert sikerült!

 

A következő tutorial nagy segítségemre volt, mert fogalmam sem volt, hogyan varrjam össze a darabokat.

 

YouTube: How To Sew a Doll T-Shirt For your American Girl Doll  

 

Először egy régi gyermekek számára túl szexi szabású (fel is háborodtam) felsőből varrtam egy pólót. Nem Estel stílusa a póló, szerinte egy lány pólóban, főleg edzőcipővel és farmerrel tré, de próbavarrásnak jó volt, hogy egyáltalán működik-e a szabásminta, amit alkottam. Miután egészen jó lett, sőt valójában teljesen elájultam a saját ügyességemen, nekiálltam (ősz révén) legging nadrágból hosszú ujjú felsőt varrni, amely szintén próbadarab volt, nem is nagyon figyeltem oda a varrás minőségére, de ez csak a hasznomra vált, mert nem stresszeltem agyon magam és láss csodát, képes voltam szépen varrni.

 

 

Másodjára lánykám régi kiselejtezett felsőjével próbálkoztam. Itt már finomítottam a szabásmintán. Ez nagyon tetszik, egyedül a minta gumiszerű anyagának varrásánál véreztem el, az nem lett tökéletes.
 

 

Estelt pedig külön meg kell dicsérnem, mert nagyon türelmes velem az utóbbi időben és egyetlen egyszer sem csípi be a kezem vagy üt meg a próbák során, bezzeg az első hónapokban…
 

 

Cipő gyűjtemény

DD-en indult egy játék, ahol arról lehet feltölteni képeket, hogy mit gyűjt a babád. Mint kiderült, mi cipőket gyűjtünk. Estel csupán idén márciusban érkezett, de már négy és fél pár (az a szegény fekete cipő a periférián még csak most készül) cipője van, egy pár mamusza és közeli tervben van legalább kettő pár csizma, plusz én is szeretnék tovább próbálkozni csizma és kiscipő készítéssel… egyszóval ez csak rosszabb lesz.

Estel eddig nem volt oda a cipőgyűjtéstől, de mióta megkapta a Leekes cipőt fordult a kocka. Az egy különös sztori volt, amikor kibontottuk és felpróbáltuk. Arról majd még írok, mert egyben volt érdekes és ijesztő is.    

 

 

 

 

Béna fotó sztori 1

Tegnap éjjel, miután már mindenki az igazak álmát aludta, gondoltam kicsit próbálgatom Estel pózolási képességét. Fogalmam sincs, mi számít jó pózoló testnek és mi nem, de azt hiszem, ha személy szerint meg van elégedve vele az ember, az jónak mondható.

Nekiálltam mindenféle esti lazítós pózba tekergetni és annyira tetszett a hangulata a dolognak, hogy fotózni kezdtem. Sajnos egyáltalán nem tudtam visszaadni azt a látványt, amit én érzékeltem, a fényképezőgép nem tudta azt megörökíteni. Lehet, hogy én vagyok béna, lehet, hogy a gépem kevés hozzá.

Szóval itt van életem első fotó sztorija;

- Estel, tetszenek a magazinok, amit hoztam neked?

- Igen. Köszönöm.

Sunnyogok még egy kicsit a közelében, közben Estel másik magazint kezd olvasni.

 

  - Az is tetszik?

- Ühm…

- Vannak benne érdekes cikkek?

- Ühm, de kérlek ne gyere ennyire közel a fényképeőgéppel, zavaró.

- Oké!

Estel bosszúsan hasra fordul, nekem meg felcsillan a szemem.

Katt…katt…katt

Katt…katt..katt

Katt…katt...katt

Estel rosszallóan rám sandít;

- Befejezhetnénk a fotózást mára? Szeretnék pihenni, s neked sem ártana.

- Persze! Nem gond!

Katt…katt…katt

Katt…katt…katt



 Katt…katt...katt

- Nekem ebből elegem van!

- Mmm, Estel ne haragudj…



Fehér ruha

Végre megvarrtam azt a fehér-fekete ruhát, amelyet már vagy két hónapja megálmodtam a fejemben….Nem olyan lett…

Kiderült, hogy ami a buksimban csini volt, az a valóságban nem az, így random módon történt a ruha díszítése. A bordó virág pl. egyáltalán nem szerepelt az eredeti tervben, meg a tüll vállpánt sem.

Összességében annyira nem lett rossz darab, de már annyit vacakoltam vele, hogy nincs is kedvem ránézni se.

Estel most boldog, pedig nagyon sokat kellett várnia rá.

Most émelygek a varrás gondolatától is, pedig még szeretnék legalább egy fekete tüllős ruhácskát varrni, de aztán befejeztem….de lehet, hogy azért még megpróbálok legging nadrágot varrni, mert azt még soha nem próbáltam…na, meg pólót….és talán kabátot(?)….és pulóvert….