Tegnap
éjjel, miután már mindenki az igazak álmát aludta, gondoltam kicsit próbálgatom
Estel pózolási képességét. Fogalmam sincs, mi számít jó pózoló testnek és mi
nem, de azt hiszem, ha személy szerint meg van elégedve vele az ember, az jónak
mondható.
Nekiálltam
mindenféle esti lazítós pózba tekergetni és annyira tetszett a hangulata a
dolognak, hogy fotózni kezdtem. Sajnos egyáltalán nem tudtam visszaadni azt a látványt,
amit én érzékeltem, a fényképezőgép nem tudta azt megörökíteni. Lehet, hogy én
vagyok béna, lehet, hogy a gépem kevés hozzá.
Szóval itt van életem első fotó sztorija;
Szóval itt van életem első fotó sztorija;
-
Estel, tetszenek a magazinok, amit hoztam neked?
-
Igen. Köszönöm.
Sunnyogok
még egy kicsit a közelében, közben Estel másik magazint kezd olvasni.
-
Az is tetszik?
-
Ühm…
-
Vannak benne érdekes cikkek?
-
Ühm, de kérlek ne gyere ennyire közel a fényképeőgéppel, zavaró.
-
Oké!
Estel
bosszúsan hasra fordul, nekem meg felcsillan a szemem.
Katt…katt…katt
Katt…katt..katt
Katt…katt...katt
Estel
rosszallóan rám sandít;
- Befejezhetnénk a fotózást mára? Szeretnék pihenni, s neked sem ártana.
- Persze! Nem gond!
Katt…katt…katt
Katt…katt…katt
Katt…katt...katt
-
Nekem ebből elegem van!
-
Mmm, Estel ne haragudj…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése