B.U.É.K

Boldog, babaesőben (és emiatt pénz esőben), egészségben, vidámságban gazdag új évet kívánok mindenkinek!

Szépen indult az új év, mert mikor felkeltem szépségesen esett a hó! Délutánra már egész szép mennyiség lehullott, és ami dupla öröm, hogy vidéken vagyunk nem Pesten, ahol két perc alatt vagy összetapossák vagy eleve megolvad vagy lesózzák.

 

Évértékelés

Több szempontból is értékelhetném az előzőévet, de legtöbbjük vagy unalmas lenne vagy lehangoló, szóval maradjunk – a blog témáját tekintve – a babáknál.

Az év eleje izgalmasan kezdődött, mert 2014 utolsó napján megrendeltem Dami buksiját, s azt vártam. Dami jellemét jól tükrözve, sunyin érkezett haza, egyáltalán nem számítottam rá (nagyon szerencsés vagyok ezen a téren minden baba, test, fej, rekord gyorsasággal érkezett meg hozzám). Addigra már várta a haja és a szeme, kezdettől fogva tudtam milyen összképet szeretnék megvalósítani. Mire lenyugodtam a nagy boldogságból, jött a következő izgalom, mert újra elérhetővé vált az a test, ami nálam az első helyen állt esztétikailag. Innentől kezdve mindenre elszánt pénzgyűjtés következett. Damasa igen csak kivette a részét a test megszerzésében. Először is miután megkértem, napfogyatkozás alkalmából, hogy tegyen valamit a test elérhetősége érdekében, pár nap múlva valóban újra elérhetővé vált. Aztán a szemére vetettem, hogy ennél több segítség kell, mert ki is kellene fizetni a kisebb vagyont, így holdfogyatkozás alkalmából kaptam egy lektorálási munkát, amiből szép kis summa folyt be. Damasának így lett teste. A test csodaszép volt, a nyakilleszkedés kevésbé.

A nyári időszak kevésbé volt érdekes babázás szempontból, ebben az időszakban nagyon megviselt a meleg, eltörtem egy csontot a lábfejemben, már a szabadság első napján, az egy éve várt balatoni vizibiciklizés is ugrott a széthullom félben lévő senkinek nem kellő vizibiciklin, és a párkapcsolatommal kapcsolatban is számos nem túl pozitív felismerésre jutottam. Ami említésre méltó, az a Tihanyi Babamúzeum, ahova elszántan felbicegtem, majd vissza.
Próbáltam Damasára ruhát találni, s egy szabásmintát is készítettem a számára, így varrtam neki egy felsőt addig is. Damasa végül Alicetól kapott nadrágot és csizmát szépséges lábaira. A megrendelt ruhák jók lettek, a cipő is. Alicetól ezek szerint érdemes rendelni, méretben jók.

Az őszi időszak alatt sikerült egy szép szívritmuszavart produkálnom, amíg Lánykám őszszüneten volt vidéken. Ekkor tettem egy ígéretet, hogy nem lesz több új babám, mást nem tudtam felajánlani a sorsnak, hogy megmaradjak. A béta blokkolót azóta is szedem és rágom megadóan a napi két magnézium tablettát, néha egy kis káliummal megfejelve, de összességében jól vagyok, néha vannak csak kis rosszulléteim. El kell fogadnom, hogy lassan 40 leszek, tetszik, nem tetszik, öregszik vagy sem a lelkem, a testem akkor is romlásnak indult.  Ebben az időszakban nem jutott semmi pénz babás dologra, s úgy tűnt nemcsak a testem, de az egész világ körülöttem széthullómban van. Belépett életünkbe a migráns probléma, a lakásban penészt találtam az sarokban, amitől irtózóm, kaptunk Lánykámmal egy enyhe szénmonoxid-mérgezést, ami miatt gázszerelő, kéményes jött-ment és vitte a pénzem. Rohangáltam - a jelek szerint nem működő - vagyonért vette szénmonoxid mérővel, a garancia miatt, aztán szaladgáltam két másik újért. S mind eközben dolgozni, gyereket nevelni-ellátni-tanítani, a háztartást vinni, mint valami átkozott mókuskerék, darálni a napokat, s állandó vitámban állni Lazaapával, aki szerint én fújom fel a dolgokat, aki szerint nincs semmi probléma minden jó úgy ahogy van. Aki nem tesz semmit, ha gond van, de mint egy átkozott betonfal mindig elém áll, ha én szeretnék intézkedni helyette is. Annyira de annyira belefáradtam az életembe decemberre, hogy arra sem láttam reményt, hogy Wunak valaha testet szerezzek. Már az is megfordult a fejemben, hogy eladom az egész bagázst és befejezem. Aztán a sors helyrefésülte az idegeimet. A kinézett testet valaki feldobta minipiacra és aktív agymunka után úgy döntöttem lesz, ami lesz én megszerzem. Pénzügyileg nullán álltam, ezért életemben először megkértem Hugit, hogy kölcsönözzön nekem a köv fizetésig. Gyakorlatilag nekik köszönhetem, hogy karácsonyra egy új test tulajdonosa lettem. Két ünnep között meg is kaptam, s tényleg olyan volt, mintha karácsonyra kaptam volt. Teljesen jó lett a test, ami dupla öröm, mert Dami után nincsenek jó élményeim a hibridellésről.

Annyira, de annyira szépek együtt hárman!

Úgy tűnik, babázás szempontjából nekem szerencsés időszak a február,-március és a decemberi időszak. Sőt, ha jobban megvizsgálom az elmúlt két évet, akkor úgy tűnik minden tervemet, előbb tudtam megvalósítani, s legtöbbször ez még csak nem is rajtam múlt.

Remélem ez a tendencia 2016-ban is folytatódik! A következő évet főleg Wunak fogom szentelni és a többiek szépítgetésének.

Boldog Új Évet!