Step by Step 3 (first blush)

Megtettem! Meg bizony!

Elkészítettem életem első bjd festését!

Egyelőre csak kéz blusholásra ragadtattam el magam, annyi bátorságom nincs még, hogy egy komplett arcfestésbe kezdjek. /Az az átkozott szemöldök! Grrrrr!/

Kéz fronton nyújtott teljesítménnyemmel elégedett vagyok! Első próbálkozásnak jó, s ez épp elég ahhoz, hogy lelkes maradjak.

Milo volt a múzsám, végig ott ült mellettem és csendesen néztem,amint pingálgatok.

Az alapozásból azonban elegem lett egy időre! Fel-le rohangáltam éjszaka a hurkapálcikákra tűzdelt kezekkel a negyedik emelet és a ház udvara között. Buzgón imádkoztam, hogy ne találkozzak össze senkivel, s ne kelljen magyarázkodni, hogy mi is történik éppen.

Tegnap éjjel tehát kialapoztam magam, így mára csak a festés maradt hátra és a végső lakkozás.

Első, romantikus elképzelésem a blusholáshoz szükséges holmikról csupán ennyi volt;

Minimál felszerelés, ami nem elég.

Aztán menet közben előkerült még számtalan kréta, ecset, ceruza stb.
A pasztell nem annyira erősen fogott, mint ahogy elképzeltem, ami igen szerencsés dolognak bizonyult.
Sajnos csak mobil fotók tudok mutatni, mert az egyetlen jó fénykezőgépet Lazaapa minden hétvégén magával viszi, így friss és egyben használható képpel most nem szolgálhatok.

Egy kis összehasonlítás, hogy miből indultam ki.




Itt már mindkettő ki van festve, de a képen valószínűleg nem annyira látszik.


Az akrilfestékkel nem volt semmi probléma, jól használható, csak a kezem remegett egy kicsit a pici körmök festésénél.

 A lakk a körömknél két réteget igényelt, hogy igazán fényes legyen. S egy narancsos árnyalatú akvarell ceruzával picit körbehúztam a körömágyat.

Olyan csini!

Az utolsó MSC réteggel megszenvedtem, mert napközben sokan mászkálnak a házban, így nem tudtam kivinni az udvarra a kezeket. Végül a fürdőszoba ablakban próbáltam fújkálni. Megjegyzés: SOHA többet ne csinálj ilyen!

Végül csak leosontam az udvarra és a másik kezet ott fújtam le.

Nem érdekel, most csak 1 réteg fedőlakk lesz rajta, de hülyét kapok, ha még egy réteget rá kell fújkálnom és szaladgálni vele.

A szemem megtelt a művem látványával, érdemben ezért nem tudok nyilatkozni arról, hogy mennyire jó. Most elégedett vagyok, de ha pár napig nem nézek rá, majd előveszem, akkor valószínűleg már kevésbé leszek az.

Midori-sensei mi a véleménye a próbálkozásomról?

Forrás: Kami-sama No Iutoori (Moegi Yuu)

 Ezt nem egészen értem, de dicséretnek veszem!