A kezdet...

Na, mit tervezek?! 

Valójában nem tudom, honnan vettem az ötletet és a bátorságot, hogy magam álljak neki Estel és Milo kezeinek blusholásához. Sőt, az is megfordult a fejemben, hogy a face-up készítést is megtanulnám. Valószínűleg ebben sem leszek nagy tehetség, teljes bedobással is csak bodza szinten tudnám csinálni, a megszokott középszerűségemmel. Mégis beette magát ez az ötlet a fejembe, még álmomban is ecseteket és pasztellkrétákat nézegetek.

Ma lementünk a Művészellátóba, ami szerencsémre itt van szemben, pár háznyira. Sajnos nem találtam számomra megfelelő pasztellkréta készletet, csak pár ecsetet vettem, meg akril hígítót és száradás lassítót, akril festékem egyébként is volt itthon, mert szoktam vele régi bababútorokat felújítani Lánykámnak.

Azt hiszem, ebben a hónapban csak gyakorolgatni fogok, papírlapon, meg azon a kézpáron, amelyet Milo testéhez eredetileg kiadtak, s amely nekem nagyon nem tetszik. Jó nagy, van rajta felület.
A lakkozást nem szeretném itthon csinálni, mert nincs erkélyünk, a lépcsőházban sem szeretnék senkit mérgezni, várnom kell amíg lejutok hétvégén vidékre.

Nagyon kíváncsi vagyok mi lesz ennek az egésznek a vége, mert nem jellemző rám, hogy valamibe ilyen nyugalommal és fejetlenül belekezdek. Magamat is megleptem ezzel!


Szerintem, nagyon jól fogok magamon mulatni a következő időszakban! Majd itt közvetítek, hogy mit sikerült kreálnom! Könnyesre fogom magam nevetni!